Gyakran ismételt kérdések – a civil szervezetekről általában

Mi a civil szervezet?

 

  1. évi CLXXV. törvény (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról) alapján civil szervezetnek a civil társaságokat, az alapítványokat, az egyesületeket (a pártok kivételével) nevezzük.

 

Miért alapítsunk civil szervezetet?

 

A civil szervezetek mindig valamilyen közösségi igény alapján jönnek létre. Ez az igény sokféle lehet. Irányulhat az alapítók szűkebb-tágabb környezetében érzékelt problémák megoldására. Ugyanakkor lehet a szervezetalapítás célja az is, hogy egy adott társaság, közösség fennmaradhasson, épülhessen.  A szervezetalapítást szükségessé teheti:

  • ha a közösség bővíteni szeretné tevékenységit,
  • az adott társaság, közösség tagjain túl másokra is szeretne hatással lenni;
  • szélesebb körű kapcsolatokat szeretne kialakítani, illetve ápolni
  • előfordulhat, hogy a szponzori és pályázati források, illetve az adományok elérése és átlátható felhasználása kényszeríti ki ezt a megoldást.

 

De a támogatási lehetőségek elérésére érdekében „egyszerű földi halandóknak” nincs értelme szervezetet alapítani.  Egy szervezet valójában nem a pályázati pénzektől, önkormányzati támogatástól fog jól működni, hanem a küldetésétől, tagjainak, munkatársainak felkészültségétől, elhivatottságától.

 

Mindenki alapíthat civil szervezetet, illetve részt vehet annak tevékenységében?

 

Egyesületet, civil társaságot, de szakszervezetet vagy pártot alapítani, illetve ahhoz csatlakozni mindenkinek joga van. Az egyesülési jog az egyik legalapvetőbb polgári szabadságjog, amelyet szavatol:

 

  • Magyarország Alaptörvénye SZABADSÁG ÉS FELELÕSSÉG VIII. cikk (2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni.
  • a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 22. cikk Mindenkinek joga van a másokkal való szabad egyesülésre.
  • az Európai Alapjogi Charta II. CÍM SZABADSÁGOK 12. cikk A gyülekezés és az egyesülés szabadsága

 

Alapítványt is bárki tehet valamely közérdekű cél elérése érdekében. S természetesen részt vehet annak kuratóriumában, felügyelő bizottságában is.

 

Miként tekint az állam a civilekre?

A választ a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény adja meg. E szerint:

 

  • az emberek önkéntes összefogása nélkülözhetetlen Magyarország fejlődéséhez,
  • a civil szervezetek a társadalom alapvető egységei, amelyek folyamatosan hozzájárulnak közös értékeink mindennapi megvalósulásához;

Ezért az állam – nem feltétlenül anyagilag – támogatja:

  • az egyesülési szabadság érvényesülését, valamint
  • a civil szervezetek működési alapjainak megteremtését,
  • a közérdekű, illetve közhasznú tevékenységüket, illetve
  • elismeri a civil szerveztek társadalmilag hasznos és közösségteremtő tevékenységét.

 

Milyen civil szervezeti formák léteznek?

A civil törvény alapján civil szervezet:

  • civil társaság
  • egyesület
  • alapítvány

Az egyesület különös formái: szövetség, párt, szakszervezet

„Civil jellegűek”

  • közalapítvány (Országgyűlés, Kormány, a helyi önkormányzat képviselőtestülete hozhatott létre, újak nem alapíthatók)
  • párt által létrehozott alapítvány
  • nonprofit gazdasági társaság (volt kht-k)
  • köztestület

Mi az a civil társaság?

 A civil társaság viszonylag új 2012 óta élő szervezeti forma. A civil társaság a Polgári törvénykönyv 578/J. §-a:

  • létrehozható legalább 2 természetes személy által
  • nem gazdasági érdekű közös céljaik előmozdítására és közösségi célú tevékenységük összehangolására
  • vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozható
  • a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályokat kell rá alkalmazni (azzal az eltéréssel, hogy az ügyvitelre kijelölt tag kivételével a tagságot bármely tag azonnali hatállyal felmondhatja)
  • a civil társaság nem jogi személy
  • a civil társaság létrehozása nem igényel bírósági, vagy hatósági bejegyzést, regisztrációt.
  • társasági szerződésben: célok, az együttműködés formája, a társaság szervezete és képviselete. a szerződés meglehetősen szabadon alakítható.
  • kötelező a személyes közreműködés
  • szerzett dolog közös tulajdon; közös tulajdon szabályai alapján használható
  • évenkénti elszámolás
  • minden tag jogosult az ügyvitelre
  • harmadik személy felé egyetemleges vagyoni felelősség

Mi az alapítvány?

Alapítványt egy vagy több magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság hozhat létre. Jogi személyiséggel nem rendelkező közösség, baráti társaság viszont nem lehet alapító.  Az alapító létrehozhat zárt vagy nyitott (nyílt) alapítványt. Az alapítvány jogi személy.

Az alapítónak vagy alapítóknak kötelessége gondoskodni az alapítvány alapító vagyonáról. Ez állhat pénzből, ingó és ingatlan dolgokból, ezek hozadékából valamint vagyoni értékű jogokból. Az alapító vagyon mértéke nincs összegszerűen meghatározva a jogszabályban. Az alapítónak az alapítvány céljának megvalósításához szükséges alapító vagyont kell biztosítani. Ezt a bíróság mérlegeli, amikor a szervezet nyilvántartásba vételéről dönt. A mérlegelésnél, azonban nem csak a meglévő vagyont, hanem pl. azt is figyelembe veszi a bíróság, hogy a vagyon a későbbiekben gyarapodhat is.

Alapítványt tartós és közérdekű célra lehet létrehozni. A tartósság jelentheti, hogy az alapítvány hosszabb ideig, folyamatos vagy rendszeresen visszatérő tevékenységeket végez. De jelentheti azt is, hogy egy rövidebb időtartamra életre hívott alapítvány tartósan és hosszú távon hasznosuló eredmények elérésére jön létre.

A közérdekű cél tartalmának meghatározása még ennél is bonyolultabb. Egyrészt a cél akkor közérdekű, ha a társadalom vagy egy közösség érdekeit szolgálja. Lehet viszont közérdekű akkor is, ha csupán egyetlen ember érdekeit szolgálja, ám ez nem lehet a vagyongyarapítás, jövedelemszerzés.  A célnak ekkor is az általános társadalmi értékrendet kell tükröznie. Így jöhet létre alapítvány egy beteg gyermek gyógyulásának támogatására, hiszen az egészséges élethez való jogot, az esélyegyenlőség biztosítását a társadalmi értékrend szerint közérdek. A célok közérdekű és tartós jellegét a bíróság a bejegyzés előtt megvizsgálja.

Mi az egyesület?

Egyesületet legalább 10 alapító tag hozhat létre, és tagjainak száma később sem lehet ennél kevesebb. A szervezet az egyesülési jog alapján jön létre és működik. Tehát érvényesülnie kell a civil szervezetekre jellemző 5 kritériumnak (1. önkéntesség, 2. önkormányzati elven alapuló működés, 3. közös cél, 4. a nyilvántartott tagság, 5. a cél elérése érdekében szervezett közös tevékenység)

Egyesület alapítható minden olyan célra és tevékenységre, amely összhangban áll az Alaptörvénnyel, és amelyet törvény nem tilt. Mint minden más civil szervezet esetében fontos szabály, hogy elsődlegesen vállalkozási-gazdasági tevékenységek elvégzésre nem hozható létre a szervezet.

Az egyesület létrehozásakor az alapító tagoknak kell kimondani a szervezet megalakítását, megállapítani az alapszabályát, megválasztania ügyintéző és képviseleti szervét. E feltételek teljesítése szükséges ahhoz, hogy az illetékes megyei törvényszék nyilvántartásba vegye, bejegyezze az egyesületet, s így jogi személlyé váljon.

 

Mi a szövetség?

Szövetséget civil szervezetek (pontosabban egyesületek és alapítványok) hozhatnak létre kapcsolataik koordinálása és az egységes fellépés biztosítása érdekében. A szövetség megalapítására, működésére az egyesületekre vonatkozó szabályok érvényesek. Szövetség két tag részvételével is alapítható, működtethető.

 

Ha szervezetet alapítanék, melyik formát válasszam?

Ha cselekvő részese szeretne lenni a szervezet munkájának és maradéktalanul részt kíván venni a döntésekben, akkor az egyesületi forma javasolható. Ha úgy ítéli meg, hogy a munkájánál, személyes részvételénél hatékonyabb lehet a támogatása, akkor alapítványt hozhat létre.

Persze adódhatnak esetek, amikor a választás nem olyan könnyű. Pl, ha kistelepülésen él, s nincs a környezetében annyi „tettre kész” ember, akkor élhet azzal, hogy az alapítványt hoz létre, a korlátokat betartva részt vehet a szervezet kuratóriumának (kezelő szervének) munkájában is.

Melyek az alapítványi és az egyesületi forma közös jellemzői?

  • jogi személyiséggel rendelkeznek
  • rendelkeznek képviseleti, ügyintéző szervvel vagy személlyel
  • intézményesültek, szabályozott jogi keretek között működnek, a jogszabályban meghatározott szervezeti formától nem lehet eltérni
  • a szervezet működtetésével kapcsolatban rendszeres feladatok vannak
  • nyilvántartásba vételi kötelezettség áll fenn (be kell a szervezetet jegyezni a bíróságon), anélkül a szervezet nem jön létre
  • közhasznú minősítés kérhető
  • a közhasznúvá minősített szervezetet, illetve annak támogatóit különböző kedvezmények illetik meg
  • létrejöttük után a jogszabályok ugyanúgy vonatkoznak rájuk, mint más nem civil szervezetre (például adótörvények, munkaügyi jogszabályok stb.)
  • vállalkozási, nyereségorientált tevékenység nem lehet elsődleges céljuk.

 

Melyek a különbségek az Alapítványi és az Egyesületi forma között?

 

  Alapítvány Egyesület
Alapítók 1 fő elég 10 fő
Alapító vagyon pénz és/vagy

ingatlan és/vagy

ingó vagyon

nem szükséges alapító vagyon
Tagdíj nincs kötelező
Célja tartós, közérdekű cél

Az alapcél nem változtatható

Bármi, ami nem ütközik alkotmányba,

illetve a cél teljesítése nem tartozik kizárólag az állam feladatkörébe

A célokon lehet változtatni

Célja gazdasági értelemben gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható.
Tevékenység általában valaminek a támogatása

nem aranyszabály!

általában valaminek a megvalósítása

nem aranyszabály!

Tevékenység gazdálkodási értelemben alapcél szerinti tevékenység, ideértve a közhasznú tevékenységet

vállalkozási tevékenység (amennyiben az alapcélt nem veszélyezteti

 

Mit jelent, hogy egy szervezet jogi személyiséggel rendelkezik?

 

A civil szervezet a bírósági nyilvántartásba vételtől számít jogi személynek. Ehhez teljesítenie kell a jogszabályokban meghatározott feltételeket. Létrejötte után saját nevében vállalhat kötelezettségeket és illetik meg a jogok.

A jogi személyiség kritériuma:

  • állandó, tagjainak, képviselőinek személyétől független szervezet.
  • vagyona elkülönül a tagjai vagyonától.
  • tagjai felelőssége korlátozott, azaz a jogi személy a saját vagyonával felel harmadik személy felé.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Skip to content
%d bloggers like this:
This Website is committed to ensuring digital accessibility for people with disabilitiesWe are continually improving the user experience for everyone, and applying the relevant accessibility standards.
Conformance status